Ford Francois

Ford Francois, a lakóbusz

A „világjáró cipősdobozként” is becézett szerkezetet pontosan Chausson Challenger 182-nek hívják. A Ford Transit hosszított hátsókerék hajtású változatának a Triangónak a bázisára épült Franciaországban, innen a keresztneve. A négyhengeres Duratorq 2.4-es turbómotor 125 lovas, az ötsebességes váltó és az erőátvitel meglehetősen nagy áttételű, ezért a 3.5 tonnás súlyához képest alul meglepően fürge, de persze a felső végénél meg lassú, 100 km/órás sebességnél már majdnem 3.000-et forog a főtengely. Nem is előnyös vele gyorsabban menni, mert akkor már bőven 12 liter fölött fogyaszt. De hát ő nem is száguldásra való.

A felépítmény 7.20 x 2.30 alapterületű, a legmagasabb pontján (a talajtól) 3 méter. 4 fekvőhely van benne, ebből jelenleg az alkóvban levő kettőt használjuk, mert ez a nagyobb (2.10×1.60) a földszinti kettős ágy meg most rakodóhely. Ha majd már nehézkes lesz a létrázás, vagy a prosztata miatt éjjel rendszeresen fel kell kelni, akkor majd megcseréljük a funkciókat.

3 égős gáztűzhely, hideg-meleg vizes mosogató, tágas konyhapult és konyhaszekrények, valamint egy 80 literes hűtőszekrény, különálló 30 literes mélyhűtő, bárszekrény és egy 4 személyes asztal szolgálja a kulináris élvezeteket. Lehetőség lenne még egy gázsütő beszerelésére is, de ennek nem sok értelmét látjuk.

A vizesblokkban mosdó, szeparált zuhanyzófülke és egy kívülről kezelhető kazettás WC van. Az ivóvíztartály 140, a szennyvíztartály 100, a WC-kazetta 30 literes, a vízellátást nyomásvezérelt 12V-os szivattyú biztosítja. A fűtésről egy Trumatic gázkályha gondoskodik, a melegvízbojler 12 literes. Két 11 kilós gázpalackot vihetünk magunkkal.

A lakótér alaphálózata 12V-os egyenáramú és saját 100 Ah-s akkumulátora van. A töltésről menet közben a generátor, álláskor a hálózati töltő-automata gondoskodik. Van egy 50W-os 12V=/230V~ konverterünk is. Emellett van persze egy 230V-os hálózat is 5 dugaljjal. Közös elhatározás alapján sem TV, sem egyéb népszórakoztató készülék nincs benne.

A bejárat felett egy 4×2.5 méteres kihúzható árnyékoló van, egy összecsukható asztalt két támlásszéket és két zsámolyt viszünk mindenhova magunkkal. Hátul a tartón három bringának van helye.

Mi vagyunk a 3. tulajdonosok, a kocsit Németországban helyezték először üzembe, onnan került Ausztriába, ahol egy fiatal házaspár használta másfél évig. Mielőtt megvettük volna, béreltünk egyet néhány napra, hogy kipróbáljuk, milyen is egy ilyennel utazni és benne lakni. Akkor el is döntöttük, hogy milyen lesz majd a mienk. Újra az anyagiak miatt nem gondoltunk, hanem szorgalmasan bújtuk a hirdetéseket. Keresés közben hetedhét országot bejártunk és legalább 150-et megnéztünk, de vagy nem tetszettek, vagy nagyon drágák voltak. Francoisra végül ősszel akadtunk rá, útban a Balatonra. Ez sem egészen olyan, mint amit eredetileg akartunk, mert én nagyon az alkóv ellen voltam, de Miri egyből beleszeretett és megvettük. Ma már én sem bánom, mert nagyon tágas és kényelmes, ráadásul csak 5 éves volt és mindössze 44.000 km-t futott.

Mióta a mienk, berendeztük és egy kicsit át is alakítottuk. A szófa helyére egy pultos szekrény épült, ami tényleg nagyon bevált. Aztán került rá egy vonóhorog, átépítettem a csomagtartót, beépítettünk egy Nespresso kávéfőzőgépet és egy bárszekrényt. És persze az ágyneműn és a személyes holmikon kívül 4 személyre edények, evőeszköz és a lábostól a bot-turmixig minden, ami egy jól felszerelt konyhához tartozik.

A busz a bevetések szüneteiben egy szomszédságunkban álló parasztudvar magtárában, fedett helyen áll, a téli hónapokban nem használjuk, ilyenkor bakokon pihenteti a rugóit.